Свияжский

Megint találtam valami jót. Valahogy engem mindig megfognak az ilyen miniatűr dolgok. Emberek, házak, fák, folyók. Olyan mintha lenne egy saját világod, ahova bármikor elmenekülhetsz. Amúgy egy Jethro Haynes nevű londoni dizájner munkája. Szóval megyek és felhívom anyámat h ilyet kérek karácsonyra!:)
















































Via Daily Best

Kissé zavar, hogy úgy néz ki mintha ez csak zenei blog lenne(pedig nem), de ismét csak zenét fogok ajánlani.:)
Dáviddal egyszerre találtunk rá erre a mixre, amit magyarhon egyik legjobb psziDJ-je Naga kevert össze mindenféle ambient zenékből és a Karinthy könyvéből készült 1970-es film hanganyagából, amit Latinovits Zoltán olvas fel. Ez az egész így elsőre nekem nem hangzott túl érdekesen, viszont miután Dávid meghallgatta elkezdte hevesen ajánlgatni nekem. Én pedig úgy döntöttem meghallgatom, mert ő genetikailag nem tud tévedni.
Meditatív ambient és kísérleti zajzene, amit Latinovits hangja csak még jobbá tesz.
Tessék meghallgatni ha mondom!
Itt lehet letölteni. Ez most nem is lopás.



:: Műfaj: Ambient
:: Dátum: 2004/11/14
:: Hossz: 55'02
:: Méret: 63.4MB

:: Tracklista:

01> Tigrics: Everbeener
02> Naga: Niss
03> Amb: Urchin
04> Ashtring: Agombaesakobold
05> Naga: Town Down
06> Fine Cut Bodies vs. Fink: Route
07> Naga Styx
08> Naga: Kendö
09> Naga: Nobogadjamin Hotep

Via moesko

Az van, hogy eddig mindenfélével idegesítettem magam és azon gondolkodtam, mit írjak. Lenne kedvem megírni a Blöáh Vol.2-t is, meg lenne kedvem a kulti körüli faszságokról írni. Meg akár arról is írhatnék h mekkora faszság az, hogy discopunk, de inkább lenyugszom  és ajánlok pár zenét, filmet, képet meg ilyesmit.

kezdetnek legyen egy jó kis száuszörn-blúz a North Mississippi Allstarstól:
Láttam mostanában a The Nines című zseniális filmet. Erről majd fogok valami kritikaszerűt is írni, de most inkább csak ide tenném a trailert, hogy mindenki elkezdjen szépen érdeklődni. Le lehet torrentezni könnyedén, de ha kell valakinek, akkor szívesen oda is adom. Illetve le ne töltsétek! Az illegális! Olyan mint a lopás! Sőt, rosszabb!

Most ez így kissé szedett-vedett lesz, de az elmúlt fél óra alatt megnézegettem pár olyan blogot, amiket nem olvasok soha (PEP!,mashculture,Ourstyle,Kollektiva, BPstyle...de linkelgetni azt nem fogok). Ettől kaptam egy olyan adagot abból a kultúrkörből, ami szeretne hűdeándögránd lenni, közben meg mégis hűdeméjnsztrím, hogy az csak na. Azokra  a nagyfejű, szűknacis, bohóclábú és feminim fiúkra (lányokra is van általánosításom, de ahhoz most nincs kedvem) gondolok, akiket  még  Hedi Slimane hozott divatba a Dior Homme előző kollekciójával (faszbó' tudok ilyesmiket mi?). Nekik van egy ilyen erősen behatárolható ízlésviláguk, amit a brit utcadivat határoz meg, nomeg az a zene amit most indienek kell hívni britpop helyett. Egyébként is az indie szó a rockhoz hasonlóan erősen értelmét vesztettnek tűnik számomra, de ezt most hagyjuk. Na és itt jön a következő lapát,Ta-Daaam: franciaelektro. Akkora energiákat még ebbe mondjuk nem fektettem h tudjam mi a here az a franciaelektro. A Justice-t mondjuk bírom, pedig őket valami zászlóvivőnek mondják, de azért nem kell őket olyan komolyan venni. Poén zene és ennyi. De amire ezzel az egésszel ki akartam lyukadni, az az hogy csak nekem tűnik úgy hogy hirtelen mindenhonnan egyre szarabb indie zene/divat meg rohadék franciaelektro folyik? Persze nem zavar...csak hát....értitek! Várom a Moogos fiúk hozzászólásait!


Azoknak akiknek esetleg az indie vagy franciaelektro keresőszavakra dobná ki a gugli ezt a posztot, következzen egy kis békepipa a már említett Justicetól

Justice - D.A.N.C.E.

Van egy ilyen francia blog, hogy La Blogotheque. Velünk ellentétben nekik van koncepciójuk, ami abból áll hogy híres(általában francia) zenészeket kérnek fel, hogy adjanak nekik furcsa kis koncerteket erkélyeken, utcán sétálva, vagy épp a saját nappalijukban. A legutóbbi áldozatunk az Animal Collective nevű csapat volt, akik a kíséreti zajzenét keverik a dallamos poppal. Nem a kedvenceim, de azért be kell vallanom, nem rosszak,

Na, ezt a játékot tessék kipróbálni! Remek rajzfilmes grafikája van és nincs szükség másra csak kattintgatásra! És még a morbid, gyilkos ösztöneinket is kiélhetjük!Két féle befejezése van és egyik sem túl hosszú(sajnos)!

The Visitor - Horror and aliens point and click adventure

Na akkor ezt most leginkább Dávidnak, első posztját ünnepelendő!
Southern-Stoner, Blues
Annyit még hozzátennék, hogy mindenki más is azonnal kezdje el tölteni, mert ez egy életre szól!
a pass az www.mediaportal.ru
 

igazából azt ígértem magamnak, hogyvégre összeszedem a gondolataimat a meshuggah zenekarról és megpróbálok egy igazán áttekintő, maximálisan szubjektív kritikát írni róluk, ami tán egyszer bekövetkezik, de most inkább veszek egy éles kanyart és megkritizálom a Nine Black Alps zenekar Everyone Is c. albumát, merthogy másikat nem ismerek tőlünk. egyébként van még egy. és ez nagyonis bátor döntés volt tőlem, mert olyasmi zenét csinálnak, amilyet nem szoktam hallgatni, de ez most valahogy megfogott.
kaptam egy halom indie meg brit pop zenét egy lánytól, akivel már egy pár napja nem járok, és lehet hogy azért tetszik ennyire a nine black alps, mert túl sok érzelmi szál fűz közvetett módon hozzá, és majd lehet anyázni, amiért nagyra becsülök egy olyan zenekart, ami valójában ha mások hallgatják, akkor szar :) szóval amikor elsőre átfutottam a sok albumot, két dolog fogalmazódott meg bennem. az egyik az, hogy idegesítően tehetségesek ezek a britpop indi zenészek ahhoz képest, hogy ha jól tudom, a 90%uk ránézésre 20, valójában max 16 éves. a másik meg hogy ha ilyen tehetségesek, akkor miért nem játszanak valami olyan zenét, amit nem unok meg negyed óra hallgatás után? mert valahogy tömény partifíling a zene és hirtelen nem ad gondolkodnivalót, és nagy részük egy séma szerint készül. wombats, jet, arctic monkeys, hasonlók. aztán elkezdtem hallgatni a nine black alps zenekart, és nagyon jó élmény volt a sok egyforma zene után, mert valahogy a nine black alps leginkább indie-ként szerepel soksok helyen, de már rögtön az album elejétől kezdve eszembe jutott egy halom zenekar különböző stílusokból, akik jóval előttük játszottak. pl csomó grunge-ot hallottam ki belőle, főleg a nirvana-t, azt több helyen is elszórva az albumon. az első szám kezdő gitártémáját igen dögösnek találtam, annak a vodafone reklámnak a zenéje ugrott be, ami ráadásul ha jól emlékszem pont jet, és az első szám (get your guns) abszolút garage rock, és lendületes és felébredek meg minden :) a második számmal még rátesznek egy lapáttal a lendületre. a harmadik szám (not everyone) kezdéséről egy helmet szám ugrott be, de sajnos az hamar elillant, viszont ott még a pre-chorus rész szimpi a rövid szüneteivel. az unsatisfied lazán megidézi a coldplay-t, közvetlen azután pedig azt a zenekart, aminek a crystal ball c slágere volt, a zenekar nevét nem tudom, de nem is kell. keen. vagy kean. vagy hasonló. lényegtelen. az a szám nem is tetszik, slágerzene. ezután jön két szám, ami baszottul tetszik, ebből is a különlegesebbiket emelném ki, aminek címe behind your eyes, és igen, olyan mint a címe, csorog le az arcodon, nyálas, cukros, tinibánatos, be is ugrik néhány reality show california elkényeztetett-elveszett ifjúságáról, és kurvára szégyellem, de valamit megmozgatott bennem ott belül. nem szoktam ilyen érzelgős zenét hallgatni (nem azért mert elsírom magam), de ez valahogy odabaszott. bocsánat. ezután az album viszonylag stabilán rááll az indie zenére, de nincs vele akkor sem semmi baj, még párszor beugrik valami nagyon alap, pl melvins (persze azt hol ne fedezném fel), és vége. konklúzió képpen: azért jó ez az album, mert csak kicsit több mint fél óra, így nem fáradok bele,  és szép színes, sok különböző zenei műfajt fel lehet benne fedezni. talán ez mostanában az egyetlen olyan albumom, ami nem idéz fel végletes érzelmeket, mégis szeretem hallgatni. amúgy sokkal szívesebben írtam volna pl az új és egyetlen Qui albumról, ami iszonyatosan megfogott, vagy az Old Time Relijun albumról, aminek a címe Catharsis In Crisis, és szívesebben hallgatom ezeket, mint a nine black aps-t, de azokkal túl elfogult lettem volna, és egyébként is valami olyasmit akartam csinálni, ami nem rám vall. úgyhogy szedd le mindet.

Ma egy pajtásommal elmentünk Cari Mama kóser pizzériájába. Ebből egyenesen következik az, hogy mostantól van számomra egy új biztos pont a kulináris élvezetek hajszolására. A pizzéria a Kazinczy utcán található,a 28-as szám alatt, közvetlenül az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai karával szemben. Elsőre kissé csalódtam, ugyanis a hely pici és nem túl otthonos. Azonban amint Cari Mama megkérdezte hogy mi célból járunk erre sokkal szimpatikusabb lett. Cari Mama igazi jiddise mame, mindenkit unokájaként szeret, amire empírikus bizonyítékkal szolgál az, hogy első ottjártunkkor 40 percet beszélgettünk vele (és nem ám olyan udvarias beszélgetés volt, nagyonis szórakoztatott minket). Szendvicseket ettünk, így a pizzáról nem nyilatkozhatom, de azt kell mondanom, hogy azok zseniálisak voltak. Mikor közöltük hogy akkor mi most szendvicseznénk, átinvitált minket a szomszéd kóser pékségbe, hogy kiválasszuk mi legyen áldozatként választott zöldségeink háza. Két hatalmas és puha bagellt kértünk, amiket megtöltött minden földi jóval. Én tonhalas, Adri sajtos szendvicset evett, Cari Mama étterme ugyanis azonfelül hogy kóser, még vegetáriánus is (tehát nem csak a disznóhúsnak van ma malaca:)). A kóserség ellenére nem csak zsidó vendégeket vár (engem is beengedett:)), ugyanis 300ft-ért ilyen tápláló és finom kaját nem kapsz a környéken. A bagellek körülbelül pizzaméretűek voltak, de ez nem akadályozta meg a tölteléket abban hogy kilógjon belőle.Többet nem is mondanék, én holnap is megyek!Cari Mama Power!

Látta már valaki Steven Seagalt verekedni? Nem túl jó nem? És énekelni valaki? Gondolnád hogy jól csinálja? Valaki kitalálta már hogy mi jön most?:)
Vegyeskazetta (egyébként ő elég jó, úgyhogy olvasni, olvasni!)blogján fel lett téve a kérdés hogy ki  a legdögösebb színésznő, aki mellesleg az éneklésben is jó. Hát vessetek meg gyorsan, de nekem Seagal jutott eszembe. Steven 4 prez!