elég régóta akartam írni egy posztot a Deftones-ról, az egyik kedvenc metal zenekaromról, egy igazi egyéniségről a metal zene világában, és pár napja nem egy dal jár az agyamban, and that tears it. a deftones 1989-ben alakult, mikor mindenki még gimnazista srác volt, és igen nagy népszerűségre tettek szert már akkor, elsősorban sacramento környékén, ahonnan jönnek, sokat koncerteztek, albumuk ugyan még 1995-ig nem jelent meg, de miután végre rászánták magukat a zenéjük rögzítésére és kiadására, nagyon szép karriert kezdtek el építeni, tényleg elismerésre méltó, sok újítást hoztak, a Korn-nal egy lapon szokták emlegetni, mint a nu metal műfaj első jelentős képviselői, illetve méginkább alapítói. a zenéjük kicsit minden albummal változott, de mindvégig megmaradt chino moreno énekes úriember rendkívül karakteres hangja, a visításai, a kicsit lusta hangja, a gyönge artikuláció, amit előszeretettel neveznek amolyan "vasárnap reggeli" hangnak, ami egyébként egészen jól körülírja. minden pozícióban egyéniségek zenélnek, mindenkinek megvan a saját, eégszen könnyen felismerhető stílusa, mindenki hozzáad valamit a zenéhez, mindenki szerepet vállal, nagyon jó érzés ilyen zenészekkel találkozni és öröm, hogy találkoztak ők, egymással, és hogy azóta is ugyanabban a felállásban zenélnek, biztos vagyok benne, hogy sok jó zenét hallunk még tőlük a jövőben, ha jól értesültem, szeptemberre tervezték az új albumuk megjelentetését, talán Eros lesz a címe, mindenki izgatottan vár. laikusok számára meghallgatásra talán az Around the Fur albumot tudnám ajánlani első nekifutásra, mert az nem csak önmagukhoz képest nagyon minőségi album, de egy jelentős zenetörténeti alkotás is, örök klasszikus!
- egy remek példa az erőszakos oldalukra ez a felvétel: Korea, a 2000-es White Pony albumról
- a Mascara c. szám eredeti felvétele az albumról egy vicces fotóval, + egy élő verziója (1997, Around the Fur)
- ha már Around the Fur, akkor a vitathatatlanul legnépszerűbb, sikerhozó számuk, a My Own Summer (Shove it) cápákkal, koronás plüssdisznókkal
- a fantasztikus Minerva videóklipje, és emellé még ugyanerről az albumról az album első számának, a Hexagram videója (2003, Deftones)
- és hogy mindenki szembesüljön vele, hogy milyen furcsa dolog is ez a kokain, hogy meghízik tőle még a deftones énekese is: a legutóbbi albumuk, a Saturday Night Wrist első dalának videója, Hole in the Earth, és igen, Chino nagyon kövér, és ez ugye elég megszokott beszédtéma mostanában a Deftones körül.
diszkográfia:
1995 - Adrenaline
1997 - Around The Fur
2000 - White Pony
2003 - Deftones
2006 - Saturday Night Wrist
azt hiszem a Dai The Flu szövege elég jól összefoglalja a Deftones/Chino Moreno lelkivilágát és életérzését, olvassátok el!
Dai The Flu
i always wondered what it takes fifteen stitches and a soft parody
to make my eyes be like deceit, believe the sting, proves heart to me
and now i know that you love me
thank god that you love at all
dislocated at the joint timing is everything in the bed
'cause you'll sleep for hours to keep away
then sink the teeth and bat your eyes
now i know that you love me
thank god you love at all
what surprise i was right here going off and going on [repeat]
at least now i know that you love me
thank god that you love at all
what surprise i was right here going off going on dai the flu.
2000 környéke
2006
Chino Moreno: vocals, Abe Cunningham: drums, Stephen Carpenter: guitar, Chi Cheng: bass, Frank Delgado: sampler